Drága testvérem, a jóisten áldjék meg tégedet erőbe’ egészségbe’. Tisztelettel kívánok boldog karácsonyt neked és az egész családodra. Ki tudnál-e segíteni pár forinttal? A gyerekek éheznek otthon, állásom nincsen, az asszony terhes. Örülök neki, hogy ne örülnék neki már - áldás a gyermek a mi családunkba. Vagyhátinkább áldás is meg átok is. Jajj, üssem meg a számat, csak etetni tudnám őket, elhiszed-e? Szegénység van, szégyellem is magamat miatta, de nekik enni kell adni, azoknak nem mondhatom, hogy váltság van, érted-e? Azért mondom, adjál már egy pár forintot, légyszives. Elmennék én dolgozni is, ha lenne lehetőség, de nincsen. Munkaügyes köszpontba is bejárok, sürűbben, mint kéne, de semmit nem tudnak ajánlani, tudod. Egy falat kenyér nem sok, annyi nincsen, pedig tél van, hideg is van. Hát majd a hó leesik, akkor a CBA-hoz elmegyek havatseperni, azok adnak pár fillért, hogy ne haljak éhen. Édes, jó emberek. Abba bízok még, a jó emberekbe’, akik ki tudnak segíteni a bajból egy kicsivel. Nincs egy szál cigid? Úgyhogy most szégyen, nem szégyen, kéregetek. A tanácsnál is vótam, onnan kűdtek a családkisegítőbe. Azok segítenének, de űk se nagyon tudnak. Írtak a nevembe rendkívüli segélyt, hogy azt majd eljuttassák a tanácsra, azok meg valamennyit kiútalnak nekünk, ha.. Jövőre mi lesz, nem tudom. Megdöglünk. Én már azért könyörgök a drága jóistenhez, hogy szakítsék el ebbűl a világból, legyen már víge egyszersmindenkorba. Nem bírom, nem tudom már, nincs erőm. Könyörgök is, nézd meg itt rimánkodok egy pár forintért. Jó mindegy, nem érdekes, ne segítsél, megértem, váltság van - én meg majd éhendöglök. De remélem te is éhen dögölsz!